Az
alábbiakban ismertetnék kettő, általam (még "halárus"
koromban) megtapasztalt okot, amelyeket kiküszöbölve, nagy valószínűséggel a legtöbb esetben sikert könyvelhettek el a konyhai tudományok borzasztóan bonyolult világában. Akik viszont már túl vannak első kiváló hekk
copy-jukon, azokat tisztelettel megkérem most a következő néhány sor erejéig
fogják be a …. no, no! nem a lepénylesőiket, csupán a szemeiket.
-
Első és leggyakoribb
hiba az, hogy a boltokban bármennyire is szeretnénk alapesetben nem hekket vásárolunk,
hanem pl. egy hoki féle, - külsőleg megtévesztésig hasonló, de jóval gyengébb
minőségű (tehát elméletileg olcsóbb is, gyakorlatilag mégsem) hal - lapul a
„Tőkehal törzs” és "Tengeri hal" fantázia nevekre keresztelt mirelit áruk csomagolásaiban. Egyébként
itt jegyezném meg, hogy a magyar élelmiszeripari előírások és jogszabályok
értelmében a megengedett borzasztóan magas víztartalom mellett a „Tőkehal” és "Tengeri hal" felirat nagyon sokféle fajtájú és eltérő minőségű halat
takarhat. Ezért azt gondolom, ezt a fogyasztó megtévesztésére is alkalmas és
hatalmas extra-árbevételt biztosító kiskaput/kiskapukat keményen nyitogatják az alkalmi
halkereskedésre szakosodott, ideiglenesen hűtőháznak kinevezett autógarázsok. Számomra
elsődleges szempont a láthatóság, tehát nem ajánlatos kivenni a hűtőpultból az
olyan haltörzset vagy filét, amit szó szerint elrejt a csomagolása. Ajánlom
elsősorban a „Hekk törzs” feliratú
átlátszó zacskókat kiválasztani mindazon emberek számára, akik „balatoni
hekket” szeretnének otthon készíteni.
A "száraz" valóság:
„Tengeri csuka (HEKK)
A „tengeri csuka” kereskedelmi
megnevezést több tőkehal fajra használjuk a Merluccius családból (Merluccius
hubbsi, gayi, productus, paradoxus, stb.). A legtöbbször a piacon az argentin
hekkel és a perui hekkel találkozhatunk. Az argentin hekket főként a
Dél-Atlanti óceánban halásszák, túlnyomóan a Falkland szigetek környékén. Ebből
a fajta hekkből főleg Argentínában különböző fajta filéket gyártanak
(vegyszerezés nélkül azaz polifoszfátmentesen) és nagyon népszerű egész hal
formájában is, fej és farok nélkül. Legelterjedtebb fajta hal a fürdőkben és
strandokon, Magyarországon a Balatonnál és máshol.
A hal húsa szép fehér, kemény, ízileg
kitűnő, hasonló, mint a nálunk élő édesvizi csuka húsa, de abban különbözik
tőle, hogy a gerince háromszög alakú és az izomzatában nincs más csont. Nagyon
elterjedt filék, szeletelt porciók és egész csomagolt halak formájában.
Az ára közepesen magas, hasonló, mint
az alaszkai tőkehalfilé vegyi anyagok nélkül, vagy a jól feldolgozott fehér
húsú pangasiusé. Rendszerint árusítják cateringben (egész hal és különböző filé
formában) és retailben (üzletekben) egyaránt. A többi hubbsihoz hasonló
merluccius faj kevésbé kedvelt és elterjedt. A leggyengébb minőségű a
Dél-Amerika nyugati részén a Csendes-óceán Chile és Peru környékén található,
ahol leginkább Merluccius gayit halásznak. Ennek a halnak kevésbé jó minőségű a
húsa, mint a hubbsinak. A hús állaga puhább (gyakran kissé kásás), kevésbé
ízletes, kicsit intenzívebb hal aromával, kesernyés utóízzel. Természetesen a
legolcsóbb tőkehal, az ára arányban van a minőségével.
Hoki filét (Macruronus magellanicus)
Meg kell még említenünk a hoki filét
(Macruronus magellanicus). Ezt a halat főleg az Atlanti-óceán déli részében
halásszák, hasonlóan mint a hekket. A hoki az egyik árilag legelőnyösebb
tőkehal. A filéken kívül a piacon egész hal formájában árusítják. A hekknél
kicsit laposabb a teste. Szürkéskék árnyalatú bőre van pikkely nélkül. A hús
állaga és íze nagyon hasonló az alaszkai és a többi tőkehaléhoz. Vékony bőre
miatt nehéz belőle bőr nélküli filét előálíttani, gyakran maradhatnak
bőrfoszlányok az izomzaton, mert a gyenge vékony bőrt nehezebb eltávolíttani
mint a többi tőkehalnál.”
Bővebben olvashattok még a nálunk is forgalmazott tőkehalakról az alábbi, általam forrásként használt oldalon is:
- A második szintén gyakori, és az elsővel többnyire
egyszerre felmerülő (előbbiekben már említett) probléma: a megvásárolt hal (hekk) iszonyatosan magas
nedvesség, jobb esetben víz tartalma, amivel tulajdonképpen nem is tudunk mit
kezdeni, mint hogy megpróbálunk egészen addig együtt élni ezzel a „kis
csalafintasággal”, amíg a magyar törvények megengedik, hogy 1 kiló mirelit hal kb 50-60
dkg vizet tartalmazzon. Jelenleg azért „csak” ennyi nedvességet találhatunk a
zacsikban lefagyasztva, mert többet - hála a jó Istennek - nem bír el látható
nyomok nélkül a fagyasztott hal. Azt hiszem, nem árulok el titkot akkor, ha azt
írom, az 1-es és 2-es pontokban foglaltakat összevetve nem rossz üzlet
megvásárolni egy fagyasztott „tengeri hal” szállítmányt (konténert), ha van egy
szabad kapacitást biztosító garázsunk, és néhány éhbérért dolgozni hajlandó
emberünk. Maximum akarva, akaratlanul egy jó befektetési tippet adok azok
számára akik karácsony, illetve húsvét környékén nem tudnak mit kezdeni
felesleges pénzmagjukkal.
És ha már gasztroblog, akkor természetesen az ingyen reklám sem maradhat el:
"Balatoni
Hekk" elkészítési módja:
A hekkeket, miután kivettük a zacskóból és
felolvasztottuk, másfél, két órára beáztatjuk fokhagymás tejben. Ezt követően
paprikás, kevés sót is tartalmazó lisztben megforgatva bő, forró olajban
kisütjük a hekk törzseket.
„Ennyi… innyi, jóberúgnyi, oszt hömbölögnyi!”
-
2 vagy 4 személy J
-
- 1 nagy 20%-os tejföl
- 1 csomag előre főzött gyors—rizs
- 4 fej vörös vagy lila hagyma
- 450-500g-os tea vaj
- Só, bors, ízlés szerint paprika és fűszerek
- Egy nagy mély jénai tál
- Némi alufólia
Elkészítés módja:
Teljesen kivajazzuk (nem margarinnal!) a jénai tálunkat
és az előzőleg megpucolt és felszeletelt (karikára vágott) vöröshagymákat elhelyezzük a bő vajas
felületen, úgy, hogy ne maradjon láthatóan üres vajjal bevont rész. A hagymakarikák
jól feltapadnak a vajas üvegfelületre, ha kellő mennyiségű vajat használunk.
Az így előkészített „talajra” a tál aljára most már
belerakhatjuk a megsózott, borsozott, ízlés szerint paprikázott és fűszerezett
csirke húsokat, majd erre ráborítjuk az előre sós vízben megfőzött gyors rizst
is, aminek a tetejét tejföllel vonjuk be, arányosan szétterítve a tejfölt úgy,
hogy elfedje a rizst. ( Az ügyesebbek, mint ahogy jómagam is, vagy akik jobban
szeretik a sült hús állagát, mint a pároltat, az előre befűszerezett csirkét, a
vaj egy részében olíva olajjal vegyítve előre kissé meg is süthetik)
Legvégül alufóliával fedjük le a jénai tálunkat és így, dolgunk végeztével
betesszük a 180 C
fokos sütőbe kb 40-50 percre párolódni, sülni.
Amint megsült, illetve megfelelően puhára párolódott
a rizs alatt a vajas hagymában az illatos, zamatos csirkehús, kivesszük és fogyaszthatjuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése