"Más nyelveken máshogy gondolkodunk"

Félre téve minden megkülönböztető, diszkriminatív hátsó gondolatot, egyrészről laikusként - másfelől érintettként - az a véleményem, hogy egyes foglalkozások (pszichológus, pszichiáter) esetén nagyon is nem mindegy, milyen anyanyelven gondolkodik és milyen "más" nyelvet beszél a szakember a pácienssel....

LINK: Más nyelveken máshogy gondolkodunk

Fotó: Shutterstock

Fiatalság bolondság! Mindörökké! Ámen!

"- Nem azért hagyjuk abba a játékot, mert öregszünk. Azért öregszünk meg, mert abbahagyjuk a játékot. A fiatalságnak, boldogságnak és sikernek összesen négy titka van. Nevess sokat és minden nap találj humort az életedben! Kell, hogy legyen egy álmod! Ha elveszted az álmaid, meghaltál."

/ Rózsa Ákos

Valentin napi gondolatok.... "Love story" / Fantasy

Fotó: DARPA / extremetech.com

2114. február 14. délelőtt, azaz hajnali 11 óra: 

PH 4 000 587-et felébreszti a születésekor agyába ültetett, az alvó állapot végét igen, de a Valentin napot már nem jelző implantátum (chip). Ma kissé nehéz napnak néz elébe; ugyanis tegnap a kiolvasáskor ismeretlen okból meghibásodott, (bad sectoros lett) a közelmúltban cserélt 100 TB-os, agyba épített winchestere (nagy bánatára neki már csak ilyen kisméretű adathordozó jutott a bolhapiacon), amely háttértárként üzemel az agyában. Mára kapott időpontot a közeli informatikai szervízben, ám előtte még szeretett volna egy órácskát eltölteni a nem régiben deviza (Jen) alapú jelzáloghitelre vásárolt, barlangjától nem messze lévő, radioaktív sugaras, közösségi atom-szaunában.

Aztán a vegyszeres, HCL-os és gépolajos tisztálkodása közben a kezébe került egy a mai napra szóló Nano-lift jegy is, így eszébe jutott, hogy megígérte PH 4 000 400 nőnemű ismerősének, hogy ma (20 év után) feltétlenül ellátogat hozzá a Marsra.

Miután kissé fintorogva elfogyasztotta a reggelente szokásos nagy bögre, forró gázolaját (ugyanis pár napja az utolsó üveg kerozint éppen az orra elől nyúlták le a webshopban), aztán - szilárd táplálék gyanánt - bekapta két db csokoládé ízű, E10587000000 termékjelű ízfokozó tabletta kíséretében a tegnap esti vacsorából meghagyott PET palackjait.

Közben hangtalanul megérkezett a háza elé az ottómatta' drónra épített helyi járat. Miután jól leizzadt a reggeli utáni intim sportban, egy PC-s játékkal, annyira sietett elhagyni a földalatti bunkerét, hogy elfelejtette kikapcsolni a személyi fabrikátorát - ahol éppen az aznapi fémszükségleteit kielégítő nasi vegyes uránium, réz és vaspálcák készültek -, annak ellenére, hogy a Facebookja figyelmeztette rá …..

/ Ezt a történetet stílszerűen bőbeszédú” SMS stílusban kellett volna írnom, de nem vok olllyan, ezért max csak illyet tok! /  

Ennyi! Innyi! Jóberúgnyi! Hömbölögnyi!

Ma hallottam :D

„10-15 fokban az influenza vírus gyakorlatilag úgy érzi magát, mint a kisnyugdíjas Floridában” 

Ennyi! Innyi! Jóberúgnyi! Hömbölögnyi!

"Aranyásó" - Emlék képek

A napokban újra a kezem ügyébe kerültek gyermekkorom nagy becsben tartott emlékei: három, színesebbnél színesebb bélyegekkel roskadásig telepakolt, kívül a ’70-es, ’80-as évek divatjához idomuló, felmatricázott album.

Szokásomhoz híven, ismét végig lapoztam a bélyeggyűjteményt, titokban ismét azt remélve, hátha találok benne valami iszonyatosan ritka és értékes darabot. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy kicsi gyermekkoromban nem elsősorban a felnőttkori „arany” felhalmozása volt e gyűjtő hobbim célja… Egyszerűen jó érzés volt anno a szinte naponta változó, gyarapodó sok kis „fogazott” esztétikai csodán végignézni; és ott volt a tudat, hogy mindez az enyém….

Már rögtön a borítóra ragasztott „falusi búcsúk” céllövöldéjében lőtt – ahogy akkoriban mondták: egy pálcás -, kopottas matricákon megakadt a tekintetem. Helyesebben a lelkemet valami fura, ám régről ismert honvágy szerű, torok szorító érzés ejtette rabul. Azt gondolom, néha láthatatlan, jobb szót hirtelen nem találva, drogként, lelki táplálékként vágyik az ember a hasonló, nosztalgiának nevezett, pozitív feltöltéssel kecsegtető érzésre; legyen szó akár egy fényképalbumról, régi könyvről, avagy más, múltat idéző kincses dobozról, vagy csupán egy zeneszámról.

Valami csillapíthatatlanul ellenállhatatlan vágy kerített a hatalmába. Vágy, hogy belepillanthassak múltam megsárgult, ámbár néhol hiányos, de mégis hiteles lapjaiba. A bélyegek, sorozatok, blokkok szinte mindegyike egy-egy régi történetet hozott felszínre emlékeim mélyéről: a vágott szélű, olimpiai sorozatot a megboldogult nagypapám hozta anno még Csehszlovákiából; amott az a bélyeg egy tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt, volt általános iskolai osztálytársamat juttatta eszembe. Akadt születésnapi zsúrokat; osztálykirándulásokat; baráti gombfoci mérkőzések emlékeit; óraközi szüneteket, családi nyaralásokat megidéző bélyeg is.

 

Üdv! BenMar

 

Emlék képek

Ülök a szobámban,

sárga fotók szana-szét;

S szinte érzem számban

a frissen fejt tej ízét,

mit bádogpohárból

kortyolgatok, álmodom…

Nyár esti zene szól:

hegedül a nyugalom!

Amott egy másik kép:

Balatoni nyaralás!

Istenem milyen szép

volt együtt,… ma minden más!

Jó anyám az ágyon

kis pulóvert kötöget;

Apa olvas látom…

papíron a szeretet.

Ez egy húsvét, az egy

feldíszített pici fa;

Jé! Húgom emitt megy

először a suliba!

Ott nevetek nagyon,

itt sírógörcsöt kaptam…;

Könnyem folyik, hagyom,

tócsa van már alattam.

 Szabó Balázs