Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása
Mikszáth ábrázolta először úgy a paraszti világot,
hogy annak erkölcseit, babonáit belülről ismerte. Erőssége az éles szemű
megfigyelés volt. Izgatta az emberek viselkedése a különféle változó
helyzetekben. Inkább a kisepikai művek vonzották: novella, elbeszélés,
karcolat, kisregény. Mikszáth stílusa olyan, mint a beszélt köznapi nyelv. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam,
hanem a magyar paraszttól” – írja. Több művének alaphangja a humor, azzal
bírál, szerettet meg. Minden novellában érződik, hogy Mikszáth együtt érez
hőseivel. A témák az erkölcs, a becsület fogalma köré csoportosulnak.
Ezek közé sorolható a Bede Anna tartozása című novella is. A bírák elérzékenyülnek a halott nővére bűnét jóvátenni akaró ártatlan kislány Bede Erzsi naivitásán. A testvér és édesanyja a halott lány Anna túlvilági boldogságát akarja biztosítani. A bírák elnöke megérti Erzsi gondolkodását, önkéntes tettét, hogy ő töltse le nővérére kiszabott büntetését.
Bede Anna tartozása című elgondolkodtató novella több szempontból is elnyerte a tetszésemet. A hétköznapi nyelven írt novella középpontjában a szegény emberek – Bede Erzsi és édesanyja, valamint a halott Anna - erkölcse és becsületessége helyezkedik el, szemben az igazságszolgáltatás megfáradt, munkájába belefásult komoly bíráival. Bede Erzsi a bírák szemében együgyűnek tűnő egyszerű leány, aki a naivitásával, elbűvölő szépségével, becsületességével és bájos, esetlen megjelenésével még a komor és hideg tekintetű bírák arcára is mosolyt, a novella legvégén - ahogy a mesékben is a jók és igazak elnyerik megérdemelt jutalmukat -, pedig megbocsátást varázsol még, akkor is, ha „a törvény törvény” is. Habár, mint ahogy azt tudjuk, a kétféle társadalmi osztályhoz tartozó városi ember és a falusi ember számára egészen más tartalommal bír a törvény szó.
A komoly tartalommal bíró sorok között a Mikszáthra oly jellemző néha éles, máskor visszafogottabb humor itt is kiérződik, valamint ebben a novellában is találkozhatunk mintegy a történethez, a tartalomhoz, a hangulathoz, a pillanatnyi benyomásokhoz igazított Mikszáthi gyönyörű leíró részekkel. Mikszáth már rögtön a novella legelején csodálatosan érzékelteti a külső környezet bemutatásával a belső hangulatot, párhuzamot állítva a kettő között. Mindez később is felbukkan a történet elbeszélése során.
Bede Anna halálának körülményei (szerelméért követte el a tettét) is meseszerű és a romantikus gondolkodásmódot tükrözi, de felfedezhető a realizmus is. Mint ahogy azt tudjuk, Mikszáth ezen két imént említett irodalmi stílus mezsgyéjén alkotott.
Az adott kor külsőségeit leszámítva, akár ma is játszódhatna a történet, helyesebben a Mikszáth korabeli világ életének egy mozzanatának bemutatása a mai ember számára is hordoz mondanivalót, mégpedig azt, hogy a józan ész és a közösségi együttélés tradicionális normái diktálta erkölcsi, íratlan törvények néha erősebbek az állam által törvénykönyvbe írottaknál ; vagy némely esetben felül is írják azokat. Amely mondanivalót a legutolsó rész, zárásként össze is foglal:
„- Odafönt
másképp tudódott ki az igazság. Eredj haza lányom, tiszteltetem édesanyádat,
mondd meg neki, hogy Anna nénéd ártatlan volt.
- Gondoltuk mi azt! – suttogá, s a kis kezét
szívéhez szorította.”
Az általam eddig olvasott novellák közül, a bevezetőben említett Mikszáthi stílusjegyek és ábrázolási mód miatt, szinte mindegyik műve tetszett, hiszen annak ellenére, hogy a történetek témái és szereplői minden esetben ugyanabból a paraszti világból származnak mégis minden egyes novella más-más plusszal tud szolgálni, mint ahogy igaz ez az általam kiválasztott Bede Anna című novellára is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése