Egyszer volt, hol nem, ...volt
egyszer egy B. B. M. azaz Betyár Balázs Mikulás. Ez a vhájt sznoo bajuszú
betyár, miután alkalomhoz illően a fürdőszoba tükrében elkészítette a
facebookra szánt profilképét, majd a PS-ben aktualizálta a kornak megfelelő
ruha színét is, nagy nehezen elindult a sok gyerekhez, hogy vigyen nekik
ajándékot.
Ezen a szájbatekert hidegnek nem
igazán nevezhető, hó nélküli télen majdnem gyalog kellett mennie, bármennyire
is szerette volna kipróbálnia a fiától lízingelt, optikai tuninggal ellátott
havon sikló közlekedési alkalmatosságot.
- Szia kicsi lány! - köszönt a
portól szürke szakállú, miután Jázmin kissé megrémült arccal kinyitotta az
ajtót.
A nyugdíjas mikulás remegő kézzel
rakta el zsebébe a frissen megszerzett rokkant-kártyáját, és ugyanazzal a
mozdulattal esett pofára a küszöböt átlépve:
- Szia Bajázs! - köszönt vissza
illedelmesen a bölcsis kis pajtás és már nyomta is az ilyenkor szokásos,
slágergyanús gyerek-pop dalokat:
- Télapó itt van.... - & Tsi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése