Türelem.....

BenMar

 

Szerelmes l(óda)l

 

Szeretnék egy lovat végre
Puha bőrét jól elhúznám,
Szállnék vele magas égre
A drága Napot ellopnám.

Nem nézném meg lovam fogát
Hiszen kapnám, nem úgy venném,
Adnék néki cukor-kockát
Reá életemet tenném.

Elnevezném Türelemnek,
Talán teremne egy rózsát,
Azt adnám a szerelmemnek,
Nem e lóról szóló ódát!

 

Két Sándorunk véleménye a TÜRELEMRŐL!!!   :) :D

Márai Sándor: Füves könyv részlet: A TÜRELEMRŐL

"Ez az emberi képesség, melyre legnehezebben tehetünk csak szert, ez a tulajdonság, mely ellen lényünk legtitkosabb ösztönei lázadoznak, mert halandók vagyunk, mert időnk kimért, mert csillagunk lefut: ez a legfájdalmasabb kötelesség, önmagunkkal, sorsunkkal s annak legmélyebb értelmével, munkánkkal szemben. Nincs igazi alkotás végtelen, az ember legtitkosabb alkata fölött úrnak maradni tudó türelem nélkül. Mert az alkotás soha nem bűvészmutatvány, villámgyors kunszt, sanzsé-passzé*, a cilinderből nem tud az alkotó műveket előhúzni. Nemcsak a lángész: türelem - maga a mű is türelem, az organikus fejlődés türelme, a visszatartás és érlelés csodája. Megtanulni a türelmet, életben és munkában, annyi, mint megtanulni a Teremtő titkát. Magold csak ezt a leckét, te nyugtalan és halandó."

Petőfi Sándor: A TÜRELEMRŐL

Türelem, te a birkák s a
Szamarak dicső erénye,
Tégedet tanuljalak meg?
Menj a pokol fenekére!

Hogyha mint koldús járod be
A földet s kérsz menedéket:
Kérj akárhol, csak ne tőlem,
Szívem nem fogad be téged,

S ha bejárod, mint hódító,
Diadallal a világot:
Lesz egy szikla, s ez szivem lesz;
Melyre nevedet nem vágod.

Türelem, kicsépelt szalma,
Melyet a bárgyú világnak,
Telt kalászokként árulnak,
Kik magodból jóllakának;

Te üres fazék, melyből a
Macska a tejfölt kiette,
S a szakácsné most szájtátva,
Fejcsóválva áll mellette.

Türelem, te...nem tudom, mi?
Mint gyűlöllek, mint utállak!
Mert ahol van kezdeted, ott
Ott vége van a boldogságnak.

Oh a föld boldog lehetne,
Hogyha rajta te nem volnál,
S míg te rajta lész, mindaddig
Megmaradunk a nyomornál.

El veled, te élet átka,
El veled, le a pokolba!
Nyeljen el, ki rút pofádat
Erre a szép földre tolta!