2015. december 27., vasárnap

János Neve Napja... / Emlékeim

Éjszaka álmomban eljött hozzám, így újra megölelhettem gyermekkorom egyik legkedvesebb emberét (aki sajnos már odafönn karácsonyozik a - szintén eltávozott - övéivel)... János neve napjának alkalmából őszinte szeretettel gondolok Egyed Jánosra (1948-2008) (IS), anyai nagybátyámra, Jancsi Keresztapámra és gyermekkorom vele töltött miden egyes boldog percére...

Ismét egy - sajnos ugyancsak elhunyt - kosárlabda edző, Jim Valvano (Jimmy V) szavai gyakran jutnak az eszembe:
"Akkor teljes az életed, ha minden egyes nap nevetsz, használod az eszed - tehát gondolkodsz -, ugyanakkor mindegy az örömtől vagy bánattól, de könnyezel is. Mindezen felül az álmaid és emlékeid is hozzád, a mindennapjaidhoz kell, hogy tartozzanak..." 


Nem feledkezhetek meg ugyancsak szép emlékű, mindig vidám apai nagybátyámról, Szabó Jánosról (1935 - 2012) sem, valamint apai nagyapámról, akit szintén Szabó Jánosnak (1900-1978) hívtak.

A fotó első fényképezőgépemmel, egy ETÜD géppel készült Pórszombaton.


Kutas Kálmán: HALÁL

Nem akkor halsz meg, ha végsőt lehel 
ajkad s elszárnyal lelked hangtalan;
ha, kit szerettél, sírva zengi el
búját s magába roskad társtalan;


nem akkor halsz, ha gyászkar énekel,
kihűlt szívedre omlik már a hant,
s nem száll többé eszméd az égre fel
és fényes elméd porrá lett alant…


Sírodhoz ha többé nem lépeget,
ki gyászolt s hozzá többé nem talál
késő utód – és hantod szétesett –


fölötte nyáj füvet legelve jár –
nem őrzi senkisem emlékedet –
s neved nem él már: ez, ez a halál!


forrás: Kutas Kálmán - KEZEDBEN ALKOTÓ

Üdv! BenMar

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése