Előszó:
Többször nekiálltam már hasonló, ám hosszabb lélegzetvételű ballada szerű irománynak, de mindig egy hasonló megkurtított változat vagy rosszabb esetben virtuális papírgalacsin lett a vége, ugyanis azt gondolom, hogy manapság a "modernkedő világ" csupán a rövid, túlkomplikált, álművészkedős, kicsit kiélezve mondhatnám akár azt is, az újkeletű celeb világból átvett „sztárallűr” stílusban íródott alkotásokat fogadja be szívesebben, illetve csak imitálja a katarzist, ugyanis legtöbbször számomra nincs is ami átjöjjön a divatos XXI századi stílusban megjelenő művekből...
/talán ez lehet, többek között, az egyik oka annak, hogy nem dívik manapság a papírszagú irodalom sem.... /
Szeretem a nemes, ám kötöttségeken alapuló, általam kicsit újragondolt tradicionális formába bújtatott egyszerűséget - szinte az élet minden területén sok más mellett stílust, embert is ideértve, - amit mások meglehet maradi, konzervatív felfogással illetnek -, ... egyszerűen, minden felesleges cicoma nélkül is lehet valami/valaki csodaszép, de ugyanakkor igaz az ellenkezője is….. sok múlik ennek az „egyszerű” szónak már az alap értelmezésén is.. J
Egyébként a mai napig nem bánom, hogy falun, a mindenkori politikai nézetektől szinte hermetikusan elzárva, az anyatermészettel és a haverokkal karöltve, egyszerű, ám annál mélyebb érzésű bölcs emberek mutatták meg nekem a felnőtté válás minden csínját-bínját, és meglehet éppen ezért a régi, ráncos arcú öregekhez hasonlóan, nálam is a felnőtt külső gyermeki, (túl)érzékeny lelket takar.. :) …. és az sem elképzelhetetlen, hogy ennek az „álcának” egyik záloga a humor és a közérthetőség?
.. akarva, akaratlanul a „modernkedő stílus” kialakítja a maga közhely világát a saját, véleményem szerint torz szabály rendszeréhez igazítva azokat…. értem ezt szinte a művészet valamennyi területére… sajnos divat lett a reklámokból átvett. „annyira rossz, hogy már jó!” szlogen is… azt látom, hogy egy vers már akkor is nagy népszerűségnek örvend, ha a rózsaszín ködben élő „gyermeki b(h)ájjal” megkent írója szándékosan vagy véletlenül beleválaszt egy „aranyos” témába, legyen az bármilyen „szabadversnek” titulált förmedvény is….
….nem is szaporítanám tovább feleslegesen a szót, hiszen ez is csupán egy vélemény, ami nem számít etalonnak….nem tehetek róla, szeretek mesélni a körülöttem lévő többi gyermeknek…J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése