Csillagporból vétettünk, földi-porrá válunk

Csillagporból vétettünk, földi-porrá válunk

(„Volt, tehát van. Van, tehát lesz.” / Popper Péter) 

Fotó forrása: internet

Biztosan tudjuk (persze nem mindenki ért ezzel egyet), a Föld id(é)őtlenül forog maga körül, icurka-picurka Holdjával karöltve kering a Nap körül és játék közben eldobott üveggolyóként zuhan, száguld az Univerzumunkban ''a végtelenbe és tovább''. Egészen addig a tér-idő pontig, amíg a Világegyetem törvényei meg nem unják (mert ugye törvények nélkül káosz lenne), amíg bele nem rokkan a Napba; vagy egy hatalmas, idegen égi test nem keresztezi megszokott útját; / avagy záras határidő mellett elpusztítja önmagát; de az is előfordulhat, hogy már közel vagyunk egy „vonzó” fekete lyuk, maga a „Pokol” eseményhorizontjához. Ámbár a pakliban a „Feketepéter” mellett a vágyott égi „Mennyország” lapja is benne leledzik. 

Biztosan tudjuk (tudjuk?), a vége minden esetben ugyanaz - a természet, az élet, örök, visszafordíthatatlan, visszavonhatatlan törvénye -, a csodálatos, megújuló, kegyes születés ellentéte, a kíméletlen és számunkra is elkerülhetetlen elmúlás, a megmásíthatatlan, kegyetlen halál. De vajon a halál után mi van, ha van ott egyáltalán valami? Ha más nem is, de a „valami” mindig ott kell, hogy legyen. 

Emberek jönnek, emberek mennek. Az emberi élet nagysága és időtartama csupán a pillanatnak egy töredék része ebben a végtelennek tűnő térben és időtlenségben. Egy perc, egy óra, egy nap, egy év, vagy akár egy évszázad, esetleg év milliók… Hosszú távon (a Világegyetem szintjén) eltörpül, nincs és nem is volt jelentősége az ember által kitalált és nevesített időnek.

Az tér-idő kétirányú számegyenese talán mindkét irányban, a nullára és a tökéletess körre hajazva, visszatér önmagába. Az ember, génjeivel tovább örökítve, magában hordozza az egész Univerzumot.

Mindezen gondolatok tudatában, még ha betegségből fakadó izzadsággal küzdve és erőlködve is, mégis Isten által reánk szabott dolgunkat végezve, élnünk kell, ha másért nem is, a gyermekeink jövőjéért érdemes!

Ennyi! Innyi! Jóberúgnyi! Azt hömbölögnyi!

Üdv! BenMar